Kritika #136 #137

Sziasztok!^^

Hú, de rég írtam ide is. Elkészültem az eddig kért kritikákkal, így aktívvá váltam. Ha valaki úgy döntene, kritikát szeretne kérni tőlem, két szempontot vegyen figyelembe: nem vállalok BEFEJEZETT és TIZENÖT fejezetes történetnél többet. Egy ideig még inaktív leszek trailer rendelésnél, mivel óriási problémám van még mindig vele. Köszönöm, ha elolvastátok!

Árnyak nélkül(x)
Író: Sonja Delrey

Kinézet: A legelső és legfontosabb dolog, amit mondanom kell: kezdj valamit a zenelejátszóval. Rendkívül idegesítő, ha zenét hallgatok, erre elindul egy másik, és nem veszem észre, honnét jön. Távolítsd el, vagy ha mindenáron ragaszkodsz hozzá, akkor állítsd át és változtasd meg a színét.

A fejléc tetszik is, meg nem is. A képek, főleg Jenniferé kicsit pixeles, rosszul lett kivágva. Viszont tetszik, hogy két karakter képe nem a szokványos, agyonhasznált kép. Maga az elképzelés, a színek tetszenek, viszont az eredmény nem a legjobb. Két oldalt szinte alig kivehetőek a képet, összecsapott munka. Bal oldalt alig látható Jennifer arca, rosszul lett beillesztve. A gyűrés miatt alig látható a többi kép. Jobb oldalt az írás zavarja a szemem, a két óriási szempártól nem tudom kivenni, mit akar ábrázolni a többi kép. A cím betűtípusa nem a legelőnyösebb, de a színe remekül passzol a fejléc színéhez. Összefoglalva, nem vészes a fejléc, viszont pár változtatás nem ártana neki.
A sablont azonnal változtasd meg, rontja az összhatást. Állítsd picit szélesebbre. A bejegyzések és linkek színét változtasd meg, zavaró ez a sok szín, ráadásul el is üt. A modul elrendezésével nincs gond, viszont a Tudnivalók szövegdobozát változtasd meg, nem illik oda. Az utána következő képet feleslegesnek tartom, a Más blogok és az Író modult rakd a legaljára. Ha van Fejezetek oldal, akkor felesleges a Blogarchívum modul. Az egyiknek mennie kell. Az egy lapon megjelenítendő oldalak számát állítsd kevesebbre.
A kinézeted nem szörnyű, de nem is a legjobb, igényel némi változtatást.

Történet: Többször találkoztam már a történeteddel, de egyetlenegyszer sem olvastam bele. A cím felkeltette az érdeklődésemet, azonban a fülszöveget és a prológust elolvasva csalódtam. És nem pozitívan. A prológusból semmit sem tudtam meg. Rövid volt, de nem árult el sokat a történetről. Megtudtam valamit, de... Rögtön a dolgok közepébe csaptál, hihetetlen gyorsan pörögtek az események. Voltak felesleges információk, TÚL SOK KÉPet használtál egy bejegyzésben. A helyesírásod nem a legjobb volt kezdetekben, viszont fejezetek múlva sokat változott. Mivel nem vagyok jártas a Végzet Ereklyéi könyvekben, ezért nem szeretnék túl sok mindent írni a történetről. Nem olvastam el túl sok fejezetet, mivel a betűszíne beleolvadt a háttérbe, és nem volt ahhoz kedvem, hogy percenként láthatóvá tegyem az egerem segítségével. Fejezetek elég rövidre sikeredtek, ha kivesszük a képeket. Egy-kettőt, akár egy fejezetbe is bele lehetne sűríteni. Sajnálom, hogy csak felületesen írtam a történetedről, de ha olyan fanfic-ről van szó, amiben nem igazán vagyok jártas, inkább nem kritizálom.

Álomtól Aranyig (x)
Író: Leah Hope Eastbrook

Kinézet: Hiába az alapja a HTML kód, mégis egész egyszerűnek, áttekinthetőnek mondhatom. Egyszerűségét az egyszerű, mintás háttér, a készítő - aki mellesleg nagyszerű munkát végzett - a kék különböző árnyalataival variált, aminek a végeredménye egy igazi téli hangulatú blog. Nem tömted tele kódokkal, nem használtál mindenféle effekteket. A fejléc is egészen egyszerű, eltekintve a giftől, szép, igényes, látszik, hogy a készítője sokáig a komputere felett görnyedhetett. Az oldal modulok elnevezése ötletes. A szereplők képe egyméretű - ami lassan már ritkasággá válik -, tetszettek a leírások is. Semmi be se tudok belekötni, kifogástalan minden. Szép munka!

Történet: A történetről nem mondhatok el sok mindent, mivel csupán egy előszó és egy prológus található. Viszont azt mondhatom: gratulálok! Már a fülszöveget elolvasva felkelti a történet az olvasó érdeklődését - sőt már a cím is, nagyon találó -, hiszen szépen összefoglalva megfogalmaztad, miről szól a történet, nem pedig bepötyögtél két-három mondat, aminek semmit sem mondd el a történetről. Az előszóban kifejtetted, miért fogtál bele a történetbe, mi inspirált az írásra, amiből egy igazán eredeti történetet sikerül összehoznod. A műkorcsolya iránti rajongásod - lehet csak szerintem - érezhető a prológus olvasása közben. Olyan érzésem támadt, mintha a közönség soraiban ülnél, és folyamatosan jegyzetelnél, vagy te magad versenyeznél, és az olvasó ülne a nézőközönség sorai közt. Érezhető a háttérmunka, az alapos kutatás. Prológusod valóban prológus, ismerteti az előzményt, nem a történetet. Sajnálom, hogy csak októberben kerül fel az új rész, de az olvasóidnak megéri várni, ebben biztos vagyok. Csak így tovább!