Drága Olvasók!
Hosszabb kihagyás után ismét egy kritikával érkeztem, és ezzel az én listámon már csak egy író maradt, utána pedig igyekszem majd befejezni az elmaradt cikket, illetve besegíteni a többi szerkesztőnek, hogy hamarabb aktív lehessen a rendelés számotokra.
A következő tanévre vonatkozó időbeszosztásomról egyelőre nem tudok nyilatkozni, így azt sem ígérhetem, hogy gyakrabban hozok majd bejegyzéseket. Minden esetre próbálom a tőlem tellő maximumot adni itt is.
Gabby
Kinézet:
Mit mondjak a kinézetről egy profi designernek? Tudod, hogy minek hogy kell lennie, a modulok milyen sorrendben kell, hogy kövesség egymást, milyen oldalakra van szükség, milyen gifeket teszel a modulsávba, hogy ne legyen egyhangú. Hidd el, nagyon szőrszálhasogató tudok lenni, és nagyon próbáltam valahogy belekötni, észrevenni apró hibákat, de egyszerűen nem ment. Szép, esztétikus a design, passzol a történtedhez. A maximum kritika, amit el tudok mondani, az is csak annyi, hogy én nem igazán kedvelem azt a kódot, amit a chathez és a menühöz használtál, de ettől függetlenül jól néznek ki. A feliratkozókat nem látom egyedül kirakva, ami alapvetően nem lenne gond, de így megnehezíted az olvasók számára a blogod rendszeres követését. A fejléced pedig egyszerűen gyönyörű, nagyon tetszik, szinte beleszerettem, mikor megláttam. Összességében sajnos vagy nem sajnos, de semmi rosszat nem tudok elmondani a desingről, ami a megszokottól eltérő elrendezéssel rendelkezik ugyan, de gyönyörű, jó ránézni.
Történet:
El kell mondanom, hogy bár kismilliószor botlottam már a blogodba, valahogy soha nem vettem rá magam az olvasására. Mindig csak halogattam, de soha nem kezdtem neki, így mikor megláttalak a kritika kérők között, egyből lecsaptam a lehetőségre. Nagy izgalommal vetettem bele magam a fejezetekbe, amik bár úgy láttam, ritkábban frissülnek, de igényesek. Nincsenek telepakolva képekkel, sorkizártra vannak állítva, a bekezdések tagolva vannak, ismered a párbeszédnél használt kötőjelek szabályait. A helyesírásodba nem tudok belekötni, apróbb, figyelmetlenségből adódó hibákat fedeztem csak fel, de ilyeneket még a legnagyobb jó szándékkal is véthet az ember. A vesszőket jó helyeken használod, a szavakat is kifejezően, élethűen pötyögteted. Viszont ami elég zavaró tud lenni, hogy elég sok helyen vannak elgépelésből adódó betű hiányok, szóköz hiányok, ezeket egy alapos átolvasással ki tudod küszöbölni, és még élvezetesebb lesz az olvasás. A történet maga nem az én stílusom, ezt be kell valljam, de megtetszett. Nagyon is. Az elején még furcsán hétköznapinak éreztem, aztán jött egy hirtelen váltás, ami miatt az események egy részét túl gyorsnak, másokat túl vontatottnak tartottam, de a hetedik-nyolcadik fejezettől igazi élvezetté vált számomra minden sor. A karakterek élethűek, kiforrottak, mindig a jellemükhöz hűen viselkednek. A cselekmény átgondolt, követhető, és bár volt néhány olyan részlet, ami más művekre emlékeztetett, összességében nagyon egyedinek tartom az egészet.
